Barabás Miklós összefoglalója a nyugdíjas munkavállalóval kapcsolatos aktuális feladatokról

2019.01.10

Számos tévhit kering az interneten a nyugdíjas munkavállalók 2019-es foglalkoztatásával kapcsolatosan, ami miatt akár helytelen következtetéseket is levonhatunk. Mivel ennek jó volna elejét venni, cikkemben áttekintem a vonatkozó szabályokat.

2019. januárjában lépett hatályba az a módosítás a 1997. évi LXXX. törvényben (a továbbiakban: tbj), ami a nyugdíjas munkavállalók foglakoztatásának friss szabályait adja.

 

A törvényi rendelkezés a következő:

„5. § (1) E törvény alapján biztosított

 

Ennek értelmében a saját jogú nyugdíjas munkavállalóra 2019. január 1-től nem terjed ki a biztosítási kötelezettség.

 

Ebből kiderül, hogy a a saját jogú nyugdíjas munkavállalónak e minőségében nincsen biztosítási jogviszonya.

 

Ezzel kapcsolatosan olvashatjuka legtöbb félreértést a közösségi médiában, hiszen jelenleg az sem egyértelmű sokaknak, hogy ki minősül saját jogú nyugdíjasnak, így ezt feltétlenül tisztáznunk kell.

 

A választ a 1997. évi LXXXI. törvény (továbbiakban tny) adja meg:

 

„...6. § (1) A társadalombiztosítási nyugdíjrendszer keretében járó saját jogú nyugellátások

 

a) az öregségi nyugdíj,

b)-c)

d)”

A jogszabály ehhez a 18. § (1) bekezdésében meghatározza meghatározza az öregségi nyugdíj korhatárait, majd a (2a)-ben kimondja, hogy „Öregségi teljes nyugdíjra életkorától függetlenül jogosult az a nő is, aki legalább negyven év jogosultsági idővel rendelkezik.”

 

A szövegrészből levezethető, hogy teljes jogú öregségi nyugdíjasnak minősül az a a nő, aki a nők kedvezményes nyugellátásában részesül.

 

Fontos megjegyezni, hogy a saját jogú nyugdíjasok körébe tartozik a tny szerint

 

 

Amikor saját jogú nyugdíjas munkavállalóról beszélünk, akkor tehát a fentiek szerint számításba vehető nyugdíjas munkavállalókat értjük.

 

A rendelkezésekből következik az is, hogy a munkavállalóknak a biztosítási jogviszonya a jogszabály erejénél fogva megszűnt, aminek az a következménye, hogy a hatályba lépést követő 8 napon belül ki is kellett jelentenünk őket a 19T1041-es nyomtaványon.

 

Hangsúlyozni szeretném a fentiek alapján, hogy kifejezetten a saját jogú nyugdíjas munkavállalókról beszélünk, így egy saját jogú nyugdíjas megbízott esetében továbbra is vizsgálni kell a biztosítási kötelezettséget!

 

Kiemelendő talán az is, hogy nem a munkaviszonya szűnik meg a kijelentéssel a munkavállalónak, hanem a biztosítási jogviszonya.

 

A tbj rendelkezése az egyéni nyilvántartással kapcsolatosan az, hogy a foglalkoztató a tárgyévet követő év január 31. napjáig köteles a nyilvántartás adataival egyező igazolást kiadni a biztosított részére a tárgyévben fennállt biztosítási idő "tól-ig" tartamáról, a tárgyévre, illetve a tárgyévtől eltérő időre levont járulékok összegéről, valamint az egyes járulékokból érvényesített családi járulékkedvezményről. A biztosítással járó jogviszony év közben történő megszűnése esetén az igazolást soron kívül kell kiadni.

 

Ezt az igazolást tehát a biztosítási jogviszony megszűnésére való tekintettel ki kell állítani, hiszen e munkaválalók biztosítási jogviszonya a fentiek szerint megszűnt.

 

A biztosítási kötelezettség megszűnése a saját jogú nyugdíjas munkavállalók esetében azt is maga után vonja, hogy a nyugdíjjárulékot, az egészségbiztosítási és munkaerőpiaci járulékot nem kell levonni a munkaviszonyukra való tekintettel.

 

Ez a kedvező szabály vonatkozik a szociális hozzájárulási adóra és a szakképzési hozzájárulásra is.

 

Itt merül fel egy újabb kérdés, ami a keresetkorlátot érinti, s a vonatkozó előírást a tny-ben találjuk meg:

 

„83/B. § (1) Ha az öregségi nyugdíjkorhatárt be nem töltött, a 18. § (2a)-(2d) bekezdése alapján megállapított, vagy a korhatár előtti öregségi nyugdíjak megszüntetéséről, a korhatár előtti ellátásról és a szolgálati járandóságról szóló 2011. évi CLXVII. törvény 3. § (2) bekezdés c) pontja alapján továbbfolyósított öregségi teljes nyugdíjban részesülő személy a tárgyévben a Tbj. 5. §-a szerinti biztosítással járó jogviszonyban áll, illetve egyéni vagy társas vállalkozóként kiegészítő tevékenységet folytat, és az általa fizetendő nyugdíjjárulék alapja meghaladja a tárgyév első napján érvényes kötelező legkisebb munkabér havi összegének tizennyolcszorosát (a továbbiakban: éves keretösszeg), az éves keretösszeg elérését követő hónap első napjától az adott tárgyév december 31-éig, de legfeljebb az öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig a nyugdíj folyósítását szüneteltetni kell. Ha a fizetendő nyugdíjjárulék alapja az éves keretösszeget a tárgyév decemberében haladja meg, a nyugellátás szüneteltetésére nem kerül sor, de a tárgyév december havi nyugellátást - a 84. § alkalmazásával - vissza kell fizetni. E § alkalmazása során a fizetendő nyugdíjjárulék alapjába nem számít bele a 83/C. § (1) bekezdése szerinti jogviszonyból származó, a szünetelés időtartama alatt szerzett kereset, jövedelem.

 

83/C. § (1) Az öregségi nyugdíj folyósítását - az öregségi nyugdíj kezdő időpontjától, öregségi nyugdíjasként létesített jogviszony esetén pedig a jogviszony létesítésének hónapját követő hónap első napjától a jogviszony megszűnése hónapjának utolsó napjáig - szüneteltetni kell, ha a nyugdíjas közalkalmazotti jogviszonyban, kormányzati szolgálati jogviszonyban, állami szolgálati jogviszonyban, állami vezetői szolgálati jogviszonyban, köztisztviselőként vagy közszolgálati ügykezelőként közszolgálati jogviszonyban, bírói szolgálati viszonyban, igazságügyi alkalmazotti szolgálati viszonyban, ügyészségi szolgálati viszonyban, a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló törvény szerinti hivatásos szolgálati jogviszonyban vagy a Magyar Honvédséggel szerződéses vagy hivatásos szolgálati viszonyban áll.”

 

Mivel a fentiek szerint a saját jogú nyugdíjas munkavállalóra nem terjed ki a biztosítási kötelezettség, nem keletkezik járulékalapot képező jövedelme, így a keresetkorlát sem érvényes rá.

 

Mindebből az is levezethető továbbá, hogy a 0,5 %-os emelésre sem jogosult a nyugdíjas munkavállaló.

 

Minden más esetben a nyugdíjas foglalkoztatás esetében az általános szabályok változatlanok.

 

A cikk szerzője:

Barabás Miklós

a Magyar Könyvvizsgálói Kamara Oktatási Központjának oktatója

Szerezzen Ön is társadalombiztosítási illetve bérügyintézői szakképesítést!