Az egészségbiztosításban rejlő kockázatok és lehetőségek külföldi munkavállalás esetén

A munkanélküliség, a kedvezőtlen munkakörülmények és a bérek reálértékének csökkenése miatt egyre több magyar keres munkát az Európai Unió gazdaságilag fejlettebb országaiban. A Nemzetgazdasági Minisztérium nyilatkozata szerint körülbelül 300 ezren az Egyesült Királyságban, 100 ezren Németországban, 50 ezren Ausztriában dolgoznak, és nagyjából 50 ezer magyar él és dolgozik a többi uniós tagállamban. A külföldi munkavállalás kockázatai közül talán azok a legjelentősebbek, amelyeket egy kiszolgáltatott élethelyzet (esetleges betegség, baleset vagy munkanélküliség) hoz magával. Mivel a tagországok társadalombiztosítási és ezen belül az egészségbiztosítási rendszerei jelentősen eltérnek egymástól, a csalódások és váratlan többletköltségek elkerülése érdekében még a munkavállalás előtt érdemes ezeket részletesen megismerni.

Ebben nyújt segítséget a LeitnerLeitner legfrissebb tanulmánya, mely az EU tagállamaiban dolgozó magyarok egészségbiztosítással kapcsolatos kötelezettségeit és jogait elemzi, valamint kitér a legfontosabb kockázatokra és lehetőségekre is.

A társadalombiztosítási rendszer kialakítása minden ország belügye, ugyanakkor az EU törekszik a tagállamok szabályozásának összehangolására. Ennek értelmében az EU-s polgárokat tilos megkülönböztetni állampolgárságuk alapján, a külföldről érkező munkavállalókat az adott ország állampolgáraival egyenlő elbánásban kell részesíteni. Tehát például egy Ausztriában dolgozó és ott biztosított magyarnak ugyanazok a jogai és kötelezettségei, mint egy osztrák állampolgárnak, amik eltérhetnek a magyarországiaktól. Ez azt is jelentheti, hogy az adott ország gyakorlatának megfelelően, részben vagy egészben fizetni kell (pl. vizitdíjat) az egészségügyi ellátásért, ami a magyar árakhoz szokott munkavállalók számára váratlan költséget jelenthet.

A migráns munkavállalók egyik legfontosabb (és legelső) kötelezettsége a munkavégzés tagállamában történő bejelentkezés, amelynek menetében jelentős eltérések lehetnek az országok között. Ezért fontos, hogy a munkavállaló rákérdezzen, hogy a bejelentés kinek a feladata, pontosan hogyan és hol kell megtenni. Németországban például a munkavállalónak csak a betegbiztosítónál kell bejelentkeznie, mert az intézmény továbbítja az adatokat a nyugdíjbiztosító, balesetbiztosító irányába. Ha tehát a regisztráció elmarad, akkor nem csak a betegbiztosítás, de nyugdíjellátás is veszélybe kerülhet.

Főszabály szerint minden munkavállaló csupán egyetlen államban lehet biztosított, így csak egy tagállamban kötelezett járulékfizetésre. A társadalombiztosítási szolgáltatásokat ott veheti igénybe, és ott kapja a pénzbeli ellátásokat, ahol járulékot fizet. Így a határainkon kívül dolgozó magyaroknak a külföldi biztosítási jogviszony kezdetétől számítva nem kell, és nem is szabad járulékot fizetniük Magyarországon. Ennek érdekében külföldön létrejött biztosítási jogviszonyukat annak kezdetétől számított 15 napon belül be kell jelenteniük az Országos Egészségbiztosítási Pénztárnál. Ha ezt elmulasztják, akár 200 ezer forintos büntetést is kiszabhatnak rájuk.

A külföldön munkát vállalóknak egy számukra ismeretlen szabályozási környezetben kell fontos döntéseket meghozniuk. A német rendszerben például bizonyos kereset felett választani lehet a törvényi és a magán egészségbiztosítás közül. A döntés előtt mérlegelni kell az előnyöket és a hátrányokat is. A törvényi pénztáraknál például nincs jövedelemkorláthoz kötve a belépés, és a családtagokra is kiterjedhet a jogviszony. A magánbiztosítóknál azonban jobb minőségű és gyorsabb az ellátás. Ráadásul csak törvényi pénztárból 145 közül választhatnak a munkavállalók. Érdemes figyelembe venni, hogy egyes tagállamokban különféle munkavállalói csoportok más-más szabályozás, akár más-más biztosító hatálya alá tartoznak. Így különböztetik meg Ausztriában például a köztisztviselőket, a vasutasokat, bányászokat, az egyéb hivatalnokokat a többi munkavállalótól.

Bár a járulékok levonása és befizetése általában a munkáltató feladata, de a munkavállalónak is érdemes tisztában lennie még a szerződés megkötése előtt ezek mértékével. A levonások ugyanis befolyásolják a kézhez kapott munkabért, így lényegesek a külföldi élet költségvetésének megtervezésekor. A járulékteher kiszámítása nem mindig egyszerű feladat. Több országban iparáganként vagy egyéb szempontok alapján különbözhet a járulékok mértéke. Tovább bonyolítja a helyzetet, hogy sok helyen van járulékfizetési felső vagy alsó határ. Ez utóbbi alacsony fizetésűek számára ugyan elsőre kedvezőnek tűnhet, mivel az ezt meg nem haladó kereset esetén nem kell járulékokat fizetni. Ugyanakkor vagy csak korlátozottan vagy egyáltalán nem lesznek jogosultak az ellátásokra. Ausztriában az alsó határ havi bruttó 386,8 euró, Németországban havi bruttó 450 euró, az Egyesült Királyságban pedig heti bruttó 109 font.

Markáns különbségek vannak az egyes tagállamok egészségbiztosítása által garantált ellátásokban is. A német és az osztrák egészségbiztosítás a cél szerint befizetett járulékok alapján magában foglalja az egészségügyi vagy anyasági-apasági ellátásokat, táppénzt is. Az Egyesült Királyságban azonban egyetlen járulékmérték van érvényben, mely az egészségügyi ellátásokon túl például a munkanélküli vagy nyugdíjellátásokra is fedezetet nyújt. Az ellátások feltételei is különbözhetnek a Magyarországon megszokottaktól. Németországban például a házi- és szakorvosi ellátásért negyedéves átalánydíjat kell fizetni a járulékokon felül.

A külföldi társadalombiztosítási rendszerek azonban olyan kedvező feltételekkel rendelkező ellátásokat is magukban foglalhatnak, melyek idehaza ismeretlenek. Az Egyesült Királyságban például nem minden ellátás kötött járulékfizetéshez. Ezeket a feltételek (pl lakóhely) teljesítése esetén rászorultsági alapon nyújtják. Az Egyesült Királyságban a betegállomány adminisztrációja is egyszerűbbnek tűnik: a munkavállaló betegségének első 7 napjára nem szükséges orvosi igazolás, saját nyilatkozat is elegendő. Németországban csak a betegség első 3 napjára vonatkozik hasonló szabály.

Ha a külföldön biztosított, de állandó magyar lakhellyel rendelkező magyar állampolgár ideiglenesen itthon tartózkodik, csak akkor jogosult teljes körű természetbeni ellátásra, ha van a külföldi egészségbiztosító által kiállított igazolása. Ha nem rendelkezik igazolással vagy nincs bejelentett lakhelye, akkor Magyarországon csak az orvosilag szükséges ellátásokat veheti igénybe egy, a biztosítás tagállamában kiállított Európai Egészségbiztosítási Kártya (EHIC-kártya) birtokában.

Az EHIC-kártya akkor is fontos, ha az érintett (még) nem biztosított az adott tagállamban, mert például csak rövid időre utazott ki lehetőségeinek felmérése végett. A kártya azonban csak az adott ország belső szabályai szerint a beteg állapotára tekintettel szükségesnek minősített ellátásokra nyújt fedezetet. Ilyen esetben a tervezett beavatkozások, valamint az egészségbiztosítóval nem szerződött partnerek (pl magánkórházak) esetében felmerült költségeket nem téríti meg a magyar egészségbiztosító. 

A cikkben felsorolt kockázatok azonban jórészt információhiányból fakadnak, ezért előzetes tájékozódással fel lehet rájuk készülni, mely javasolt minden külföldi munkavállalást tervező magyar számára. Kiemelendő továbbá, hogy a külföldi társadalombiztosításban rejlő lehetőségek ismerete is nagymértékben csökkentheti a felmerülő nehézségeket és a többletköltségeket.  

A LeitnerLeitner tanulmánya az említett kérdések részletesebb kifejtésén kívül foglalkozik még többek között az OECD országok GDP arányos egészségügyi kiadásainak összehasonlításával, az EU munkaerő-piaci kezdeményezéseivel is. A tanulmány teljes szövege elolvasható és letölthető innen, vagy a LeitnerLeitner honlapjáról (www.leitnerleitner.hu)

 

 

Siklós Márta                                                  Jancsa-Pék Judit

Partner                                                            Partner

H 1027 Budapest, Kapás u 6-12 B/V               H 1027 Budapest, Kapás u 6-12 B/IV

T +36 1 279 29 30,                                         T +36 1 279 29 46

F +36 1 209 48 74                                          F +36 1 209 48 74

E siklos.marta@leitnerleitner.hu                     E jancsa-pek.judit@leitnerleitner.hu

H www.leitnerleitner.hu                                  H www.leitnerleitner.hu