Az egészségügyi cafeteria - 2017

2016.06.29

Magyar Közlöny 2016/87. számában kihirdetésre került az adószabályokat több helyen módosító 2016. évi LXVI. törvény, amelynek bizonyos pontjai már 2016-ban hatályba lépnek. A törvénymódosítások döntő többsége azonban 2017. január 1-jétől lesz majd hatályos. Ezek közé tartoznak a személyi jövedelemadó törvénynek azok a módosításai, amelyek a munkáltatók által adható juttatások közterheit újraszabályozták, továbbá megjelent egy igen nagy érdeklődésre számot tartó új adómentes juttatási elem is. Érdemes tehát jó előre végig gondolni, hogy milyen közterhek mellett lehet a jövő évtől a dolgozók ösztönzését, megbecsülését szolgáló juttatási elemeket finanszírozni az e célra rendelkezésre álló pénzösszegből. E cikk keretében olyan juttatási elemek kerülnek bemutatásra, amelyek a munkavállalók egészségének megőrzését, eseteges betegség kapcsán a gyógyulásukat szolgálják.

Az adómentes egészségügyi juttatás

Az módosító törvény egy (6) bekezdéssel egészítette ki a személy jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (továbbiakban: Szja tv.) 81. §-át. A módosítás értelmében 2017. január 1-jétől a munkáltató adómentesen nyújthat – nem pénzben kapott juttatásként – dolgozói részére egészségügyi szolgáltatásokat. Jelenleg az értékösszeg és a szolgáltatások köre még nem ismert. A nyilatkozatok alapján az összeg valószínűleg 20 000 Ft/hó lehet majd. Az adómentesen finanszírozható egészségügyi szolgáltatások köre sem meghatározott még - az egészségügyért felelős miniszter, az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben, rendeletben fogja meghatározni a kérdéses egészségügyi szolgáltatásokat. A magyar munkavállalók egészségügyi állapotát tekintve ez igen fontos juttatási elem lehet majd a rendszerében.

Ne feledkezzünk meg azonban arról sem, hogy a hatályos Szja tv. jelenleg is tartalmaz az egészségügyet érintő adómentes juttatási elemet. Az Szja tv. a minimálbér 30 százalékát meg nem haladó összegű díjfizetés esetében adómentes juttatásként kezeli a kockázati betegség(egészség) biztosításokat abban az esetben, ha annak a díját nem a biztosított, hanem harmadik személy (pl. a munkáltató) fizeti. Az azonos szolgáltatási tartalommal rendelkező csoportos biztosítás esetében a fizetett díj egy biztosítottra jutó része az az összeg, amely nem haladhatja meg a minimálbér 30 százalékát. A minimálbér 30 százaléka jelenleg 33 330 Ft/hó, és valószínűsíthető, hogy 2017. január 1-jétől emelkedni fog. Az új lehetőséggel együtt ez már elég jelentős összeg.

Fentiek mellett ne feledkezzünk meg a kötelező foglalkozás egészségügyi szolgáltatások adómentes finanszírozási lehetőségéről sem, bár ez nem cafeteria elem.

Az egészségügyet célzó béren kívüli juttatás

Az Szja tv. jelenleg is, és 2017. január 1-jétől is lehetővé teszi, hogy a munkáltatók szerződést kössenek az egészségpénztárakkal célzott szolgáltatások nyújtására. Az Szja tv. 71. § (3a) bekezdése úgy rendelkezik, hogy béren kívüli juttatásként kell kezelni, tehát a 15 százalék szja mellett 14 százalék eho terhet visel a munkáltató, mint támogató által az  önkéntes kölcsönös biztosító pénztárakról szóló törvény előírásai szerint célzott szolgáltatásra befizetett összegből az a rész, amely évente nem haladja meg a pénztártag alkalmazottak létszáma és a minimálbér szorzatát. A finanszírozott szolgáltatások köréről a munkáltató és az egészségpénztár között létrejövő szerződésben kell megállapodni. Természetesen a munkáltató a minimálbért meghaladó összeget is befizethet az egészségpénztárba egészségpénztári tagonként, azonban a minimálbért meghaladó összeg után már nem 14 százalék, hanem 27 százalék egészségügyi hozzájárulást kell fizetni. A módosító törvény ezen a szabályon nem változtatott, azonban kiterjeszti annak hatályát a társas vállalkozások közreműködő tagjaira is.

Felhívom a figyelmet arra, hogy a munkáltatót által célzott támogatásként megfizetett összeget jelenleg sem, és jövőre sem kell beszámítani a munkáltató által mérsékelt eho teher mellett nyújtható éves rekreációs keretösszegbe (jelenleg 450 000 forint, 2017. január 1-jétől 350 000 forint, de magába az éves keretösszegbe sem (jelenleg 200 000 forint, 2017. január 1-jétől 100 000 forint), bár ez amúgy is csak készpénzben nyújtható. (Mint tudjuk, az éves rekreációs keret tartalmazza az éves keret juttatásait és a SZÉP kártya alszámláira történő befizetéseket együttesen.)

Az Szja tv. 1. számú mellékletének 6. pontja alapján adómentes az a juttatás, amelyet az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárakról szóló törvény előírásai szerint célzott szolgáltatásként kap a magánszemély.

Az egészségügyet célzó egyéb meghatározott juttatás

A jelenleg hatályban lévő Szja tv. 71. § (3) c) pontja alapján a munkáltató által egészségpénztárba befizetett tagdíj hozzájárulás a minimálbér 30 százalékát meg nem haladó összegben béren kívüli juttatásnak minősül. A módosító törvény értelmében egészségpénztárba 2017. január 1-jétől is teljesíthet tagdíj hozzájárulást a munkáltató, azonban ennek teljes összege egyéb meghatározott juttatásnak fog minősülni. Ebből az következik, hogy a támogatás összegétől függetlenül a tagdíj hozzájárulás teljes összegének 1,19-szerese után 15 százalék személyi jövedelemadót és 27 százalék egészségügyi hozzájárulást kell fizetni. Ez összesen 49,98 százalék közteher, amelynek teljes összegét a munkáltató fizeti.

A jövő évtől meggondolandó, hogy ne tagdíj hozzájárulásként, hanem munkáltatói adományként adja ezt a munkáltató. Bár adó és 27 százalék eho fog megjelenni, azonban a magánszemély a támogatási összeg után 20 százalék adókedvezményt vehet igénybe rendelkezés formájában.

Nem minősül cafeteria juttatásnak, de az is megoldható, hogy a dolgozó készpénzt kapjon, bármilyen jogcímen (pl. jutalom), amit aztán ilyen célra a pénztárnak fizet be. Ebben az esetben a munkáltató 27 százalék szoho és 1,5 százalék szakképzési hozzájárulás fizetésére, a munkavállaló pedig 15 százalék szja, 10 százalék nyugdíjjárulék, 7 százalék egészségbiztosítási járulék és 1,5 százalék munkaerő-piaci járulék fizetésére kötelezett. Aki aztán ezt az összeget befizeti egészségpénztárba, rendelkezés formájában a befizetett összeg 20 százalékát (éves szinten legfeljebb 150 000 forintot) adókedvezményként vehető igénybe. Számoljuk ki a közterheket: munkáltató fizet 28,5 százalékot + a munkavállaló fizet 33 százalékot – a munkavállaló által igénybe vehető kedvezmény 20 százalék. Összesen tehát 42 százalékot fizet a két fél együttesen közteherként.

A juttatások kapcsán érdemes tehát számolni, és a lehető legkisebb adó és járulékfizetési teher mellett biztosítani a dolgozók egészségmegőrzését, gyógyítását, szűrővizsgálatait stb., ami számos dolgozó esetében komoly segítség lehet.

A cikk írója:
Sándorné Új Éva

okleveles adószakértő
GBA Consulting Kft.
sandorneuj.eva@vipmail.hu
a Magyar Könyvvizsgálói Kamara Oktatási Központ oktatója