Az államháztartási gazdálkodás általános szabályainak változásai

2019.05.09

 

Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (a továbbiakban: Áht.) és az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Ávr.) több ponton módosításra került, s e módosítások érintik a központi költségvetési szervek gazdálkodását. Rövid összefoglalóban teszünk ezért kísérletet néhány kiemelt szabály módosításának a magyarázatára, s a szabályozás indokainak kifejtésére annak érdekében, hogy a gyakorlati alkalmazás során ezeknek a jogszabályi rendelkezéseknek az értelmezése leegyszerűsödjön.

 

A kodifikáció elsődleges célja a bürokráciacsökkentés, illetve a gyakorlati tapasztalatok mentén történő finomhangolás volt. A módosító-csomag mindenekelőtt a központi költségvetés végrehajtásának rugalmasságát biztosító egyik legfontosabb eszköz, a kiadási előirányzatok átcsoportosításának szabályait és az ahhoz kapcsolódó eljárásrend részleges átalakítását célozta. Írásunkban a Kormány, a fejezetet irányító szerv, illetve immáron a középirányító szerv saját hatáskörében végrehajtott előirányzat-átcsoportosítások szabályainak változásait foglaljuk össze röviden.

 

 

1.  A Kormány saját hatáskörében végrehajtott többletforrás-átcsoportosításra – akár központi tartalékból, akár fejezetek között végrehajtott átcsoportosításokról volt szó – a jogszabály módosítását megelőzően csak újabb Korm. határozatba foglalt döntéssel volt lehetőség, ha a többletforrás kiemelt előirányzati bontása az eredeti Korm. határozatban szerepelt. Ennek az volt az oka, hogy a Kormány határozata, mint közjogi szervezetszabályozó eszköz ugyanilyen szintű közjogi szervezetszabályozó eszközzel volt csak módosítható, illetve kiegészíthető. Ez az előterjesztések újbóli megkomponálását, illetve azok valamennyi szakmai, s politikai fórumon történő ismételt végig-vitelét követelte meg úgy is, hogy a tényleges, végeredmény nem változott, tehát, az eredeti kedvezményezettnél, kedvezményezett fejezetnél rendelkezésre álló végösszeg és annak a végső felhasználási támogatási célja nem módosult. Az Ávr. új 41. § (1a) bekezdésének a beiktatásával immár nem szükséges ennek az útnak a bejárása azokban az esetekben, ahol utóbb, az adott cél megvalósítása során válik egyértelművé, hogy a rendelkezésre bocsátott összeg felhasználásának kiemelt előirányzatonkénti bontása – a cél megváltozása nélkül – némi korrekcióra szorul. Ezt a módosítást az új rendelkezés értelmében a támogató saját hatáskörében megteheti azzal a korláttal, hogy az államháztartásért felelős miniszter előzetes egyetértése szükséges, ha a változás a személyi juttatások kiemelt előirányzatot érintő átcsoportosításként realizálódik. Ez a megkötés biztosítja – a személyi juttatások, bérek, béren kívüli juttatások kiemelt védelme érdekében – az államháztartási szabályoknak történő megfelelőségi kontroll fenntartását.

 

2.  A központi költségvetés végrehajtásában részt vevő következő szint, a fejezetet irányító szervek szintje, amelyek hatáskörében szintén megtalálható a költségvetés végrehajtásának rugalmasságát biztosító legfontosabb tényezőként a saját hatáskörben végrehajtott előirányzat-átcsoportosítás. Függetlenül attól, hogy ez a fejezeten belül a fejezetet irányító szerv egyoldalú nyilatkozatával, illetve fejezetek között, két fejezetet irányító szerv közötti megállapodással valósult-e meg, az Áht. módosítás hatályosulásáig valamennyi esetben szükség volt az államháztartásért felelős miniszter előzetes egyetértésére. Az új rendelkezések hatályba lépését követően szabályszerűnek kell tekinteni azt a fejezetet irányító szerv hatáskörében végrehajtott előirányzat-átcsoportosítást is, amely fejezetek közötti megállapodással történik, s az államháztartásért felelős minisztert ebben az esetben csak tájékoztatni köteles a fejezetet irányító szerv. Az államháztartási szabályozási rendszer egyszerűsítésének jegyében a módosítás hozzájárul az átcsoportosítással kapcsolatos eljárásrend hatékonyságának növeléséhez és a hivatali út rövidítéséhez.

 

3.  A módosítások a fejezetet irányító szervek irányító szervi tevékenységét részben ellátó középirányító szerv részére új jogkört állapítanak meg. A módosítás nyomán szabályszerűnek kell tekinteni a középirányító szervnek az irányítása alá tartozó költségvetési szervek között végrehajtott előirányzat-átcsoportosítást is, amennyiben az átcsoportosítás indoka az előirányzatokon keletkezett megtakarítás, közfeladat-változás, költségvetési szerv alapítása, átalakítása, avagy megszűnése. Ez a jogkör a fejezetet irányító szerv egyidejű tájékoztatása mellett gyakorolható. Az átcsoportosítási hatáskör ily módon történő delegálásával tehermentesíthető a fejezet, az átcsoportosítás a fejezetben lévő, a középirányító szerv irányítása alatt álló költségvetési szervekhez eggyel közelebbi szintre kerül.

 

4.  A kiadási előirányzatok átcsoportosításának szabályai mellett a végrehajtott szabályozási-egyszerűsítés jegyében, a központi költségvetés végrehajtását érintően a bevételi előirányzatokra vonatkozó, pontosabban a többletbevétel felhasználásának szabályait tartalmazó rendelkezések is módosultak. Az 50 millió forint feletti többletbevételi értékhatárt felváltotta a 100 millió forintos határ. Ennek köszönhetően a Kormány irányítása alá tartozó fejezetbe sorolt költségvetési szervnek fejezeti kezelésű előirányzat esetén csak az ezt meghaladó értéket elérő többletbevétel-összeg felhasználását kell az államháztartásért felelős miniszterrel előzetesen engedélyeztetnie. Az eredeti előirányzat 30 %-át viszont ebben az esetben is meg kell haladnia a többletbevételnek. A szabályozás abban a tekintetben változatlan maradt, hogy e százalékos összeghatár és a forintban megadott mérték-határ eléréséig továbbra is az irányító szerv engedélyezheti a felhasználást.

 

A cikk lezárásaként pedig egy gyakorlati problémára hívjuk fel a figyelmet, amely a kifizetéseknek az államháztartás központi alrendszeréből történő tényleges végrehajtásával kapcsolatos. A gazdálkodást érintő kérdések között többször felmerül, hogy az adott kifizetést, főként visszafizetési kötelezettséggel adott támogatásokat, tárgyéven túl a költségvetési szervnek milyen formában van lehetősége teljesítenie. A kérdés megválaszolása kétféleképpen lehetséges. Az államháztartás központi alrendszerében főszabály szerint átutalással azon kifizetések teljesíthetőek, amelyeknek a fedezete nem irányító szervi támogatás.

 

Amennyiben irányító szervi támogatásból történik a visszafizetés, úgy azt a Kincstár havonta nyitja le az adott költségvetési szerv előirányzat-felhasználási keretszámlájára, az előirányzat maga egy kiadási irányszám, amelynek az átcsoportosítása az adott időpillanatban tényleges pénzmozgással nem jár. Éppen ezért, amennyiben például egy fejezetet irányító szerv egy másik fejezetbe sorolt költségvetési szerv részére nyújt visszafizetési kötelezettséggel támogatást, s a visszafizetési kötelezettség a tárgyévet követő évre esik, úgy a Központi Maradványelszámolási Alapba befizetett, illetve visszaigényelt összegek terhére – mivel ez ténylegesen rendelkezésre áll –, a pénzmozgás kivitelezhető átutalással. Amennyiben ez nem lehetséges és nincs olyan saját bevétele vagy maradványa a költségvetési szervnek, amelyből ez végrehajtható lehetne, úgy a kifizetés ténylegesen átcsoportosítással fog megvalósulni. Fontos megjegyezni, hogy a támogató költségvetési szerv fentiek figyelembevételével határozhatja meg a fel nem használt összeg tárgyéven túli visszafizetésének módját és feltételeit.

 

A cikk szerzője:

dr. Csányi Réka – jogi szakreferens, Pénzügyminisztérium - Államháztartási Szabályozási Főosztály

Szakmai vezető:

dr. Kokas Barbara – főosztályvezető, Pénzügyminisztérium - Államháztartási Szabályozási Főosztály, az MKVK Oktatási Központ oktatója

 

Államháztartási szakemberek képzései, kreditpontos továbbképzései. Szerezze meg akár összes szükséges kreditjét! Nálunk közszolgálati krediteket is gyűjthet. Kattintson a részletekért!