Az adótörvények várható változásai

2016. június 01.

Az adótörvények várható változásaival kapcsolatban jelenleg két törvényjavaslatra érdemes felhívni a figyelmet. Az egyik a jövedéki adó módosításáról szóló T/10539. számú törvényjavaslat, a másik pedig az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításával foglalkozó T/10537. számú törvényjavaslat. Mindemellett a „háttér jogszabályok” módosításait is figyelemmel kell kísérni, hiszen nem szükséges minden esetben adótörvényt módosítani ahhoz, hogy a kifizetett jövedelmek, elengedett tartozások stb. a háttérszabályok változása miatt más adóztatás alá essenek. Más, a pénzügyek világát (is) érintő benyújtott törvényjavaslatokat is fellelhetünk azonban. Ezek alapján várhatóan változni fog a Munka Törvénykönyve, az államháztartás alrendszereiben dolgozók jogállásával, juttatásával kapcsolatos több jogszabály, a Polgári Törvénykönyv, a költségvetési törvény, a vagyon törvény stb. E cikk keretei között sajnos azonban még a tervezett adómódosítások részletes ismertetésére sincs mód, hiszen az egyik 117 oldal, a másik pedig 204 oldal terjedelmű, ám a változással érintett főbb területeket az alábbiakban foglaljuk össze figyelemfelhívó jelleggel.

A T/10539. számú törvényjavaslat, amely alapján várhatóan 2017. január 1-jén lép majd hatályba az új jövedéki adóról szóló törvény. A módosítások egy része a 2010/24/EU tanácsi irányelv jövedéki harmonizációja érdekében szükséges. Másrészt az energiaadó szabályozás új jövedéki törvénybe történő integrációjából adódóan is szükségesek módosítások. Ezen kívül a 2017-ben megszűnő kedvezményes lehetőségek kivezetése, valamint a cigaretta uniós adóminimumának teljesítésére vonatkozó derogáció hoz új rendelkezéseket. A változások várhatóan érintik többek között:

  • az adó- és adófizetési kötelezettség keletkezését,
  • az adófizetési kötelezettség alóli mentesülés szabályait,
  • az adó-visszaigénylés lehetőségeit,
  • az engedélyek megadását, felfüggesztését, visszavonását,
  • az adóraktárak működését,
  • a kereskedői-, feladói-, felhasználói engedélyeket,
  • a jövedéki termék szállítását,
  • az adófelfüggesztési eljárás keretében történő jövedéki termék feladásának, valamint e termék átvételének szabályait,
  • a szabadforgalomba bocsátott jövedéki termék szállítását,
  • a csomagküldő-, valamint a kiskereskedelmi tevékenységet, továbbá
  • az eljárási szabályokat.

A T/10537. számú törvényjavaslat igen sok adómódosítást tartalmaz, amely alapján a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény módosítása kiterjedhet:

  • a törvény értelmező rendelkezéseire (pl. kiküldetés, mezőgazdasági őstermelő, sportrendezvény, eltartott stb.),
  • a nyugdíjbiztosítási szerződésekkel kapcsolatos lehetőségekre,
  • az adóelőleg-megállapítására,
  • az ingó-ingatlan vagyontárgy megszerzésére fordított összeg megállapítására,
  • az értékpapír-ügyletekre,
  • a tartós befektetési számlákkal kapcsolatos szabályozásra,
  • a béren kívüli juttatásokra,
  • az őstermelői tevékenységre,
  • a személyi jövedelemadó törvény mellékleteire.

Ugyanezen törvényjavaslat értelmében módosításra kerülhet a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvényben:

  • a kisadózó vállalkozások bevételének tartalma és időpontja,
  • a kisadózó vállalkozások által kapott támogatások kezelésére vonatkozó szabályozás,
  • a törvény kiegészül a pénztár mentesített értékére vonatkozó szabályozással, valamint pontosításra kerül, hogy mely esetben nem kell megfizetni a tételes adót,
  • változnak a kisvállalati adó választásának szabályai,
  • pontosításra kerül a kisvállalati adó alapjának meghatározása, különös tekintettel a módosító tételekre stb.

A törvényjavaslat alapján szintén módosulhat a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény is. Vélhetően módosításra kerülnek majd:

  • a Tao törvény értelmező rendelkezései,
  • a jövedelem-(nyereség-) minimum meghatározása,
  • az adózás előtti eredményt csökkentő és növelő tételek,
  • az adóelőleg megfizetésének szabályrendszere, valamint
  • az adóról való rendelkezés szabályozása.

Az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló 2002. évi XLIII. törvényt érintően a javaslat szerint pontosításra kerül a kártérítés, kártalanítás, sérelemdíj adóalap kezelése az adóalap megállapításakor.

Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény kapcsán a tervek szerint pontosításra kerül:

  • a gazdasági tevékenység értelmezése,
  • az ingatlanokkal kapcsolatos adómentesség kérdésköre,
  • az alanyi adómentesség értékhatárának számítása,
  • az adatszolgáltatásra vonatkozó értékhatár 1 000 000 forintról várhatóan 100 000 forintra csökken, valamint a törvény kisebb kiegészítéseket is tartalmazni fog.

A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény esetében vélhetően változni fog:

  • az adómentességre vonatkozó szabályrendszer,
  • pontosításra (korlátozásra) kerül a helyi önkormányzat adómegállapítási joga,

Sok módosítással érintett az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény is. Ezek közül megemlítendő:

  • az adókülönbözet megállapításának szabályváltozása,
  • a kockázatos adózói besorolás követelményrendszere,
  • az automataberendezések működtetésére felügyelete,
  • az áfa-alanyok adatszolgáltatása,
  • az adóellenőrzés részletszabályai,
  • a fizetési könnyítés, pótlékmentes részletfizetés szabályrendszere,
  • kibővülnek a végrehajtási szabályok.

Az említett törvényjavaslat kisebb módosításokat tartalmaz még a gépjárműadó szabályozására, az adózás rendjére, a reklámadóra és az ágazati különadókra vonatkozóan is. Ugyancsak változhat a vagyonátruházási illeték, a pénzügyi tranzakciós illeték, valamint a társadalombiztosítás ellátásaira vonatkozó szabályrendszer is.

Bizton állíthatjuk tehát, hogy a szakmabéliek a következő esztendőre való felkészülés során sem maradnak tanulmányozni valók nélkül, így a szabályok kihirdetése után visszatérünk még a kérdéskörre.

A cikk írója:
Sándorné Új Éva

okleveles adószakértő
GBA Consulting Kft.
sandorneuj.eva@vipmail.hu
a Magyar Könyvvizsgálói Kamara Oktatási Központ oktatója