Államháztartási jogszabályváltozások

Cikkünkben az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény, az államháztartás végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet, az államháztartás számviteléről szóló 4/2013. (I. 11.) Korm. rendelet módosításait, valamint az új kormányzati funkciókról, a szakfeladatokról és a szakágazati rendről szóló 68/2013. (XII. 29.) NGM rendeletet mutatjuk be.

1. Több ponton változott az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (Áht.)
Ezek közül a következő témaköröket emeljük ki figyelemfelhívásként.

Átlátható szervezet

Az értelmező rendelkezések között egyértelművé vált az ún. átlátható szervezet fogalomkör, melynek az Áht. 2014. évtől hatályos új előírásainál igen fontos szerepe lesz.
Eszerint átlátható szervezet alatt minden esetben a Nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 3. §-ában foglalt ismérveknek megfelelő szervezetet kell érteni. (Pl. ilyen szervezetnek tekinthető a költségvetési szerv, a 100%-os állami tulajdonban lévő gazdasági társaság.)
A költségvetési szervek gazdálkodási szempontok szerinti csoportosításánál megszűnt az önállóan működő, és önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szervi kategória. Ezek a besorolások az Alapító Okiratban nem jelenhetnek meg.
Az alapítónak, illetve átalakításnál, átszervezésnél az irányító szervnek kell dönteni arról, hogy a költségvetési szerv rendelkezhet-e saját gazdasági szervezettel, vagy sem. Az ehhez a döntéshez szükséges feltételrendszert az Ávr. 2014. évtől hatályos előírásai tartalmazzák.

A központi költségvetés tervezési feladatainak változásai

Ebben a témakörben jelentős módosítások következtek be.
Az Áht. a központi költségvetés tervezésével kapcsolatban mindössze két határidőt tartalmaz.
Pályázati támogatás szabályainak változásaiból a kedvezményezettek oldaláról a következőket kell kiemelni:
Megszűnt a kincstári biztosi konstrukció, valamint az elő- és utófinanszírozási kategória.


2. Az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet (Ávr.) módosításai

Az Ávr. több helyen hozzáigazította a szabályokat a megváltozott számviteli előírásokhoz (pl. kiadás-bevételi jogcímek helyett rovatrendi hivatkozások, az előirányzat-maradvány, pénzmaradvány kategóriák helyett költségvetési maradvány elnevezés.)

Az Ávr. részletezi az új tervezési szabályoknál a középtávú tervezés fejezeti feladatait.

Az átlátható szervezettel kapcsolatos szabályok korábbi pontosítására kerül sor a költségvetési támogatási fejezetben és a költségvetés végrehajtási fejezeten belül a visszterhes szerződéseknél.

Pontosodtak az utalványozás szabályai.

A központi alrendszerbe tartozó költségvetési szervek készpénzes kifizetéseinek körét a rovatrendhez igazította az Ávr.


3. Az államháztartás számviteléről szóló 4/2013. (I. 11.) Korm. rendelet (Áhsz.) módosítása

Az Áhsz-t már hatályba lépése előtt 2013. évben két jogszabály is módosította, melynek elsődleges célja a pontosítás és gyakorlatban való alkalmazás elősegítése volt.

Jelentősen megváltozott a vételár és a bekerülési érték megállapítás szabályrendszere. A vételár, eladási ár 2014. évtől csak a termékek, szolgáltatások beszerzése, értékesítése után fizetett, felárral növelt, kapott engedményekkel csökkentett, áfát nem tartalmazó ellenértéket foglalja magában.

A bekerülési érték meghatározásánál az Áhsz. külön szabályozza az új beruházások, a meglévő eszközökön, valamint idegen tulajdonú eszközökön végzett beruházások bekerülési értékét.

Változatlanul nem lehet a beruházások bekerülési értékébe beszámítani a különböző díjakat, illetékeket, vámot, árfolyam-különbözeteket.

A felújítási munkák bekerülési értékét is külön szabályozza az Áhsz.

Szintén új elem, hogy a tartozékok, tartalék alkatrészekkel kapcsolatos szabályok nem kerülnek átvételre a számviteli törvényből.

A terv szerinti értékcsökkenés elszámolásánál kisebb pontosításként előírásra kerültek olyan értékcsökkenés kulcsok, melyeket a korábbi alapjogszabály nem tartalmazott.

A bekerülési érték és vételár kategóriák újraszabályozása mellett jelentős pontosítás következett be az adott-kapott előlegnél és az eszköz és forrásoldali sajátos elszámolásoknál.

Ezek az új felépítések jobban áttekinthetőek és egyértelművé teszik azoknak a kiadásoknak és bevételeknek az elszámolását, melyeket nem lehet a költségvetési kiadások és bevételek közé elszámolni.


4. A kormányzati funkciókról, a szakfeladatokról és a szakágazati rendről szóló 68/2013. (XII.29.) NGM rendelet

Ez az új NGM rendelet a költségvetési szervek tevékenységét (közfeladatait, szakmai alaptevékenységét) kormányzati funkciók szerinti rendbe sorolja be. Ezeket a megjelöléseket minden költségvetési szervnek az alapító okiratában fel kell tüntetni.

Ez a besorolás nem azonos a korábbi szakfeladatok szerinti besorolással.

A tevékenységek kormányzati funkciók szerinti besorolása mellett egyes területeken megmaradt a szakfeladatonkénti elszámolás, melyet az NGM rendelet 2. vagy 4. számú melléklete külön is megjelöl. Kötelező a szakfeladatonkénti költség és eredményszemléletű bevétel elszámolása a szabad kapacitás kihasználását célzó, nem haszonszerzés céljából végzett alaptevékenységeknél és a vállalkozási tevékenységnél.

A kormányzati funkciókon kell kimutatni a költségvetési számvitel szerinti kiadásokat és bevételeket, míg a szakfeladatokon a pénzügyi számvitel szerinti költségeket és eredményszemléletű bevételeket kell kimutatni.


A cikk szerzője:
Szamkó Józsefné