Alapítványok az új Ptk-ban

Cikkünkben az új Polgári Törvénykönyv alapítványokra vonatkozó változásait mutatjuk be.






I. Az alapítvány célja
A hatályos Ptk. szerint alapítvány tartós közérdekű célra alapítható. Az új Ptk. szabályai alapján lényegében bármilyen célra lehet alapítványt létesíteni, azzal a korlátozással, hogy az alapítvány gazdasági tevékenységet csak céljának megvalósításával közvetlen összefüggésben végezhet.

II. A kedvezményezettek köre
Az új Ptk. megengedi, hogy akár az alapító legyen az alapítvány kedvezményezettje, amennyiben annak célja az alapító tudományos, irodalmi vagy művészeti alkotásainak gondozása. Az alapító hozzátartozója pedig az előbb felsoroltakon túl akkor is lehet kedvezményezett, ha az alapítvány célja a hozzátartozó ápolása, gondozása, tartása, egészségügyi ellátási költségeinek viselése, iskolai tanulmányainak támogatása.

III. Megszűnéskori vagyon
Szintén fontos új szabály, hogy az alapító okiratban lehetőség van rendelkezni az alapítvány vagyonáról annak megszűnése esetére, és a vagyonra jogosultak között szerepelhetnek az alapítók is a juttatott vagyon mértékéig, tehát az alapítók a megszűnést követően visszakaphatják az alapítványba bevitt vagyonukat.

IV. Az alapítványi forma széleskörű alkalmazhatósága, öröklés
Az alapítványba bármilyen vagyontárgy bevihető. A vagyon széles körű meghatározása tág teret nyit az alapító(k)nak. Nincs akadálya annak sem, hogy az alapítvány vagyonába társasági üzletrész kerüljön.

A fentiek ismeretében kifejezetten előnyös megoldás lehet, hogy a tagok részesedésüket egy alapítványba viszik be. Így a társaság tagjának halála esetén az örökösei között nem aprózódik szét az egyébként a hagyaték részét képező részesedés, illetve az örökösök nem veszélyeztetik a társaságnak a család befolyása alatt maradását azáltal, hogy részesedésüket harmadik félnek eladják. Mivel az új szabályozás értelmében az alapító hozzátartozója is lehet az alapítvány kedvezményezettje, így a társaságtól kapott osztalékot az alapítvány a hozzátartozó tartására, oktatására stb. felhasználhatja.

Alapítvány létrehozásával az örökhagyónak lehetősége nyílik akár arra is, hogy teljes vagyonáról szabadon dönthessen, azt köteles rész, illetve özvegyi haszonélvezet ne terhelje, mivel az alapítványnak juttatott vagyon nem része a hagyatéknak.

V. Adózási kérdések

Az alapítványok a társasági adó alanyai, és ez sok előnnyel jár adózási szempontból. A hatályos szabályok szerint az alapítványok nem vállalkozási tevékenységből származó bevétele adómentes. A vállalkozási tevékenységből származó bevétel szintén adómentességet élvez 10 millió forintig, illetve az összes bevétel 10%-ig. Amennyiben az alapítványnak nem keletkezik társasági adó kötelezettsége, akkor alanyi illetékmentességet élvez, tehát vagyonszerzés után nem terheli illeték kötelezettség, de az eljárási illetékek alól is mentességet élvez.


A cikket készítette:

Szmicsek Sándor
partner
Adó- és jogi szolgáltatások
tel.: +36 1 429-3010
e-mail: sandor.szmicsek@mazars.hu
Dr. Borsy János Mátyás
ügyvéd,
társasági jogi és cégjogi szakjogász
tel.: +36 30 968-0642
e-mail: janos.borsy@mazars.hu