A munkáltatói lakáscélú támogatások - 2. rész

2014. szeptember 29.

Nagyon sok munkavállalót érint a lakásával, házával, kölcsöntörlesztésével kapcsolatos felmerülő költségek finanszírozásának nehézsége. A munkáltatók ezeknek a terheknek az enyhítéséhez nyújthatnak adómentes anyagi segítséget munkavállalóik részére. Hírlevelünkben ezekre a lehetőségekre kívánjuk felhívni a figyelmet.

1. A vissza nem térítendő munkáltatói támogatások

  • Előző hírlevelünkben már utaltunk rá, hogy az adómentes munkáltatói lakáscélú támogatás többféle formát ölthet. Lehet:
  • korábban folyósított munkáltatói kölcsön elengedése,
  • vissza nem térítendő munkáltatói támogatás,
  • hitelintézettől vagy korábbi munkáltatótól – felvett hitel visszafizetésére, törlesztésére, a hitelhez kapcsolódó más kötelezettségek megfizetésére nyújtott támogatás.

 

1.1. A lakáscélú kölcsön elengedése

Bármely munkáltató kerülhet olyan helyzetbe és dönthet úgy, hogy a munkavállalójának korábban lakáscélra nyújtott kölcsön egy részét vagy teljes egészét elengedi. Az Szja törvény 1. számú mellékletének 2.7. alpontja szerint adómentes is lehet a munkavállaló által lakáscélú felhasználásra felvett bankhitel visszafizetésére, törlesztésére nyújtott munkáltatói kölcsön elengedett összege. Ebben az esetben tehát vizsgálni kell, hogy fennállnak-e az adómentes munkáltatói támogatás feltételei.

Amennyiben a munkáltató az adómentes résztől nagyobb összegű tartozást enged el munkavállalója javára, akkor a Szja tv. 4.§ (2) c) pontja értelmében a magánszemély nem pénzben szerzett bevételének minősül az elengedett tartozás összege. Az szja fizetési kötelezettségen felül járulékfizetés is terheli mind a juttatót, mind a magánszemélyt. Mindemellett az illetéktörvény szabályait is szem előtt kell tartani.

A munkáltatói kölcsön elengedése az egyes nyereségadó törvény hatálya alá eső munkáltatók adóalapját eltérően érinti. A Tao tv. 8.§ (1) dzs) h) 1. pontja értelmében nem növeli az adózás előtti eredményt az a behajthatatlannak nem minősülő követelés elengedése, amely magánszemély javára történik. A „Kiva” tv. 20. § (5) b) pont értelmében a pénzforgalmi szemléletű eredményt növeli a hitel vagy kölcsön nyújtása.

 

1.2. A lakásszerzéshez, korszerűsítéshez nyújtott munkáltatói támogatás

Ez a támogatási forma évek óta ismeretes Magyarországon. Az Szja-törvény 1. számú melléklet 2.7 pontja szerint a lakáshoz kapcsolódóan adómentes a munkáltató által lakáscélú felhasználásra a munkavállalónak hitelintézet vagy a Magyar Államkincstár útján, annak igazolása alapján nyújtott, vissza nem térítendő támogatása. A támogatás adómentessége feltételeinek fennállását a munkáltató köteles vizsgálni.

Az adómentes támogatást akkor is nyújthatja a munkáltató, ha pl. részmunkaidőben történik a foglalkoztatás, vagy a munkavállaló éppen gyesen van, viszont nem tekinthető adómentesnek a támogatás, ha a foglalkoztatás nem munkaviszonyban történik (például: tulajdonos személyes közreműködése, megbízási szerződéssel foglalkoztatott stb.).

Az adómentesség feltétele, hogy a munkavállaló bármely arányban – nem feltétlenül 100 százalékban vagy többségi tulajdonban – tulajdonosa vagy haszonélvezője legyen annak a lakásnak, amellyel összefüggésben támogatásban részesül, ideértve, azt is, ha tulajdonjogot, haszonélvezetet a támogatás felhasználásával szerzi meg.

Az adómentesség feltételeinek vizsgálata során nem kell vizsgálni azt a körülményt, hogy ugyanazon lakáshoz kapcsolódóan a magánszemélyen kívül más személy - különösen a magánszemély hozzátartozója - részesül-e vagy részesült-e a támogatásban. Ha egy házaspár ugyanazon munkáltatónál áll alkalmazásban és lakást vásárol, építkezik, korszerűsít vagy hitelt törleszt, akkor mindkét fél részesülhet adómentes munkáltatói támogatásban.

 

1.3. A lakáskölcsön törlesztéséhez nyújtott munkáltatói támogatás

2014. január elsejétől bővültek az adómentesen adható munkáltatói lakáscélú támogatások jogcímei. Lakáscélú felhasználásra felvett hitelnek minősül a Hpt. tv. szerinti lakáscélú hitel, az olyan hitelszerződés, amelyből megállapítható, hogy az Szja tv. 1. melléklet 9.3.1. pontja szerinti lakáscélú felhasználásra vették fel, vagy az olyan hitelszerződés, amelyet hitel visszafizetése céljából vettek fel. A támogatás a méltányolható lakásigényhez kapcsolódó lakáshitelek törlesztését, végtörlesztését, a hitelhez kapcsolódó más kötelezettségek (például kamat, végrehajtási díj, jelzálog törlésének díja, előtörlesztési díj stb.) megfizetését segítheti adómentesen. A szabályozás értelmében a használt lakást vásárló és az új lakást építő (vásárló), meglévő lakását bővítő, korszerűsítő munkavállaló egyaránt támogatható. Az adómentességet az sem befolyásolja, hogy:

  • a lakáscélú kölcsön felvételére 2014. január 1. előtt vagy után került (kerül) sor,
  • klasszikus kölcsönszerződésről, gyűjtőszámlahitel-szerződésről vagy zártvégű pénzügyi lízingszerződésről van szó,
  • a támogatott munkavállaló hiteladós vagy adóstárs (általában házastárs, szülő),
  • a kölcsönt korábbi munkáltató, hitelintézet vagy pénzügyi vállalkozás folyósította,
  • a kedvezménnyel egy magánszemély vagy több személy él,
  • a magánszemély tulajdonos, résztulajdonos vagy haszonélvezeti jog megszerzője,
  • a magánszemély igénybe veszi-e az áthúzódó adókedvezményt,
  • a lakás a tulajdonában van-e még vagy nincs, ha a kölcsön törlesztő részleteit még fizeti.

A támogatás feltételeiről a munkáltatónak kell vizsgálnia, meggyőződni. A munkáltató megállapodást köthet a hitelintézettel, hogy helyette a bank vizsgálja meg a feltételek meglétét és ezt igazolja. A juttatást a munkáltató bármikor adhatja. Akár egy összegben, akár havi rendszerességgel a hiteltörlesztés időszakára. Fontos megjegyezni, hogy ez a juttatás nem adható munkabér helyett. Vagyis a juttatás folyósítása következtében nem csökkenhet a bér.

 

A lakáscélú hiteltörlesztés áthúzódó kedvezménye és a munkáltatói támogatás

Az Szja tv. 84/I. §-a értelmében az Szja törvényt módosító törvények átmeneti rendelkezései alapján igénybe vehető adókedvezményeket a magánszemély az említett átmeneti rendelkezések szerint, de legfeljebb a 2015. évi adójával szemben érvényesítheti azzal, hogy az adókedvezményekre vonatkozó jövedelemkorlátok számítása szempontjából éves összes jövedelemnek a 3. § 75. pontjának az átmeneti rendelkezés által hivatkozott időpontban irányadó szabályait kell alkalmazni.

 

2. A támogatás folyósítása

A munkaadónak a támogatás indításához nem kell elkülönített számlát nyitni, azt a meglévő bankszámláiról is indíthatja, de a folyamatnak biztosítania kell azt, hogy a támogatás ne legyen más célra felhasználható, közvetlenül és kizárólag a munkavállaló hiteltörlesztését finanszírozhassa.

A munkáltatónak – papír alapú vagy elektronikus nyomtatványon – előzetesen vagy az átutalással egyidejűleg nyilatkozatot kell tennie a hitelintézet vagy a kincstár részére arról, hogy az általa folyósított összeget a támogatás céljából adja. Ennek hiányában az adómentességhez szükséges igazolást sem a kincstár sem a hitelintézet nem adhatja ki. A hitelintézet vagy a kincstár saját döntése alapján a munkáltató utólagos nyilatkozatát is elfogadhatja.

 

Az NGM rendelet 2. § (1) pontja értelmében a támogatás miatt a munkavállalónak sem kell külön számlát nyitnia. A támogatás összege átutalható:

  • a juttatásban részesülő hitelszámlájára,
  • a hitelt nyújtó hitelintézet törlesztéséhez használt központi elszámoló számlájára,
  • a magánszemély számára hitelt nyújtó hitelintézetnél vezetett saját folyószámlájára.

3. A szükséges igazolások

 

Az Szja tv. 81. § (1) bekezdése felhatalmazza az adópolitikáért felelős minisztert, hogy rendeletben határozza meg a lakáscélú munkáltatói támogatás

  • igazolására szolgáló bizonylatokat,
  • folyósításáról a hitelintézet, a kincstár által kiállított igazolás tartalmát, kiállításának feltételeit és rendjét,
  • folyósításáról a hitelintézet, a kincstár, a munkáltató által teljesítendő adatszolgáltatás rendjét,
  • adómentessége feltételeinek vizsgálatára köteles személyek körét és módját.

Az Szja tv. 1. számú mellékletének 9.3.2. pontja értelmében a lakáscélú munkáltatói támogatás 20 százalékkal növelt összegben a támogatásban részesült magánszemély munkaviszonyból származó jövedelmének minősül, ha a munkáltató nem rendelkezik az Szja tv-ben vagy az adópolitikáért felelős miniszter rendeletében meghatározott igazolásokkal. A jövedelem megszerzésének időpontja a támogatás folyósításának évét követő év május hónapja, lakás építéséhez, építtetéséhez, alapterületének növeléséhez és korszerűsítéséhez adott támogatás esetén a folyósítás évét követő második év május hónapja.

Az Szja-törvény szabályai alapján a lakáscélú munkáltatói támogatás akkor tekinthető adómentesnek, ha a munkáltató a támogatás folyósításának évét követő év május 31-éig, rendelkezik az NGM rendeletében meghatározott igazolásokkal. A lakás építéséhez, építtetéséhez, alapterületének növeléséhez és korszerűsítéséhez adott támogatás esetén pedig a folyósítás évét követő második év május 31-éig kell az NGM- rendeletben meghatározott igazolásokkal rendelkezni.

 

4. Az adómentes támogatáshoz szükséges dokumentumok

A munkáltató által beszerezni szükséges dokumentumok a támogatás felhasználásának céljától függően eltérőek, az alábbiak szerint:

  •  Lakásvásárlásnál az érvényes szerződés és földhivatali bejegyzést igazoló okirat vagy tulajdoni lap, a támogatás összegének felhasználását igazoló okirat szükséges, amely a folyósítást megelőző 6 hónap és az azt követő év március 31. közötti időszakra vonatkozhat.
  • Lakásépítésnél, bővítésnél a jogerős építési engedély, a támogatás összegének felhasználását igazoló, a munkavállaló vagy közeli hozzátartozója nevére szóló számla szükséges, amely a folyósítást megelőző 6 hónap és az azt követő év december 31. közötti időszakra vonatkozhat.
  • Lakáskorszerűsítésnél a támogatás összegének felhasználását igazoló, a munkavállaló vagy közeli hozzátartozója nevére szóló számla szükséges, amely a folyósítást megelőző 6 hónap és az azt követő év december 31. közötti időszakra vonatkozhat.
  • Lakáscélú hitel törlesztéséhez, visszafizetéséhez a hitelszerződés szükséges, amelyben a munkavállaló adós vagy adóstárs, a támogatás összegének felhasználását, a hitel törlesztését igazoló okirat, pl. folyószámla-kivonat, amely a folyósítás évére vonatkozhat.

 

5. Adatszolgáltatási kötelezettség

 

A hitelintézet, illetve a kincstár adatszolgáltatási kötelezettsége a korábbiak szerint továbbra is fennáll a közvetítésével nyújtott lakáscélú munkáltatói támogatásról kiállított igazolás adattartalmáról az állami adóhatóság felé.

 

Sándorné Új Éva

okleveles adószakértő, okleveles pénzügyi revizor

GBA Consulting Adó és Pénzügyi Tanácsadó Kft.

sandorneuj.eva@vipmail.hu   tel: 20/418-5275