A különadók szerepe az adózásban

2013.08.16

A LeitnerLeitner frissen megjelent tanulmányában megvizsgálta a különadók növekvő jelentőségét és helyüket a magyar adórendszerben, kitért a gazdasági válság kapcsán tapasztalható hazai és nemzetközi trendekre, feltette a kérdést, hogy vajon a különadók hosszú távon fenntarthatók-e és hogy mennyire illeszkedik a magyar rendszer a nemzetközi trendekhez.

A LeitnerLeitner frissen megjelent tanulmányában megvizsgálta a különadók növekvő jelentőségét és helyüket a magyar adórendszerben, kitért a gazdasági válság kapcsán tapasztalható hazai és nemzetközi trendekre, feltette a kérdést, hogy vajon a különadók hosszú távon fenntarthatók-e és hogy mennyire illeszkedik a magyar rendszer a nemzetközi trendekhez. Igyekeztünk rámutatni, hogy a különadók milyen hatást gyakorolnak a beruházásokra és a fogyasztásra.

Tanulmányunkban minden olyan adónemet nevétől függetlenül különadónak tekintettünk, amely bizonyos iparágakat különböztet meg adóztatási szempontból. Pillanatnyilag 12 ilyen adó van a hazai adórendszerben (a 13. ilyen adónem az időközben kivezetett ágazati különadó volt). A különadók többségét 2010-ben, illetve utána vezették be; ugyan ezt megelőzően szerepük kisebb volt, az energia-, a pénzügyi és a gyógyszer szektort már korábban is terhelte speciális adó.

Megállapítható,  hogy a különadók összességében kisebb súllyal jelennek meg a költségvetés bevételei között, mint a hagyományos adónemek, de szerepük egyre nő. A legjelentősebb ugrás a különadókból befolyt összeg nagyságrendjében 2009 és 2010 között tapasztalható. 2009-ig a különadók az összes központi költségvetési bevétel 0,6%-át tették ki. 2010-2011-ben már 4,5-4,8% volt a mértékük. Annak ellenére, hogy 2012-ben visszaesést tapasztalhattunk (3,15%), 2013-ban már 7%-kal tervezték a költségvetésben a különadókból befolyó bevételt. A második Varga-csomag biztosíthatja ennek teljesítését.

A fogyasztási típusú adók felé való elmozdulás és a jövedelemadók visszaszorulásának trendjét erősítik tehát a különadók, melyek állami bevételei mintegy kompenzálják a jövedelem típusú adókból származó jövedelem kiesést. Jelenleg a különadók a magyar költségvetésben a társasági adóval azonos nagyságrendű forrásnak felelnek meg, amelyek azonban közvetlenül csak a gazdaság egyes kiválasztott szektorait sújtják, így számukra komoly megterhelést okoznak.

A gazdasági válság hatására több európai országban megfigyelhető a különadók szerepének növekedése. A legerősebb irányvonal a pénzügyi szektor, elsősorban a bankok adóztatása, azonban az egyes országokban eltérő adóalapok és adómértékek jellemzőek. Összesen 17 EU tagállamban van jelenleg hatályban bankadó, melyek nagy részét 2011-ben vagy 2012-ben vezették be. Érdekesség, hogy 4 tagállam (Egyesült Királyság, Franciaország, Hollandia, Olaszország) vezetett be olyan különadót 2010 után, amely a pénzügyi szektorban kifizetett, magas összegű bónuszokat terheli ("bónuszadó"). Az EU tagállamokban tapasztalható továbbá a vagyonadók (a különböző vagyontárgyakra pl. ingatlanokra, magas értékű ingóságokra kivetett adók) bevezetése vagy a már működő rendszerekben az adómértékek emelése. Az egészségtelen élelmiszerek és italok fogyasztását terhelő adót, itthon a népegészségügyi termékadót, Magyarország 2011 szeptemberében Uniós szinten az elsők között vezette be. Ehhez hasonló, az egészségtelen, sózott, cukrozott élelmiszerekre kivetett forgalmi típusú adó többek között Romániában, Dániában, Finnországban, Franciaországban illetve Írországban és Norvégiában van érvényben.

Bár az egyes különadók bevezetése nem Magyarországon történt meg először, hazánk vezető szerepet tölt be, mind az adónemek számát, mind azok változatosságát tekintve.
Ezzel együtt az Európai Bizottság folyamatosan vizsgálja, hogy az egyes különadók ütköznek-e uniós szintű jogszabályokba. A Magyarországon bevezetett különadók közül eddig csupán a távközlési szektort terhelő ágazati különadóval kapcsolatban indított kötelezettségszegési eljárást hazánk ellen az Európai Bizottság 2011 márciusában. Új, magyar vonatkozásoktól sem mentes fejleményt jelent ebben a kérdésben az Európai Unió Bíróságának 2013. június 27-én hozott ítélete, a francia és máltai telekommunikációs különadók kapcsán, amely szerint az úgynevezett Engedélyezési Irányelvvel nem ellentétes sem az elektronikus hírközlési szolgáltatókra Franciaországban kivetet különadó, sem a mobiltelefon-szolgáltatásokat terhelő máltai jövedéki adó.

A különadók bevezetése mellett ugyan szólnak érvek, de a valóságban nem mindig hozzák az elvárt hatást. Hazánkban vizsgálva a tervezett és a ténylegesen befolyt összegeket megállapíthatjuk, hogy a tényadatok rendre elmaradtak a tervektől. Az ágazatok is rugalmasan reagáltak az új terhekre: vagy a fogyasztás csökkent, vagy a vállalatok fogták vissza termelésüket, vagy akár ki is vonultak a piacról. Ez pedig újabb hiányhoz vezetett, ami újabb intézkedéseket tett szükségessé. Ez lehet az oka a folyamatos újratervezésnek, de a bevezetés gyorsaságának is. A különadók átlagos bevezetési ideje ugyanis közelíti a 45 napot, ám az is előfordult, hogy a vállalkozásoknak csupán 32 napjuk volt az év közbeni újratervezésre.

A különadók hatással vannak az érintett szektorok beruházásaira is. Az adók kitermelése érdekében az érintett ágazatok saját magukon végezték el a megszorításokat. A beruházások visszaesése a különadókkal leginkább sújtott pénzügyi és energia-szektorban a legjelentősebb. Az adók tovagyűrűző hatása, valamint a sorozatos és gyors bevezetéssel keltett bizonytalanság azonban a különadók által közvetlenül nem érintett iparágakat is megszorításokra, a beruházások halasztására ösztönözte. Ugyanakkor a fogyasztók sem ússzák meg az adófizetést: miközben papíron csak 1 adónemet (a baleseti adót) fizetnek közvetlenül a fogyasztók, valójában a különadók körülbelül fele beépül a szolgáltatások árába. Indirekt módon a szélesedő rétegek adózásba való bevonásának lehetünk tehát tanúi.

A tanulmány teljes szövege elolvasható és letölthető innen, valamint a LeitnerLeitner honlapjáról (www.leitnerleitner.hu)

A tanulmányt készítették:



Siklós Márta
Partner
tel.: +36 1 279-2930
e-mail: siklos.marta@leitnerleitner.hu
Jancsa-Pék Judit
Partner
tel.: +36 1 279-2946
e-mail: jancsa-pek.judit@leitnerleitner.hu