A kötelező tőkeemelésről

A 2013. évi V. törvény (új Ptk.) hatálybalépését követően számtalan nem régiben alakult 500.000.-Ft-os jegyzett tőkével rendelkező cég esetében a tulajdonosoknak komoly fejtörést okoz a megváltozott tőkeminimum szabálya. A 2006. évi IV. törvény (Gt.) még 500.000.-Ft jegyzett tőke minimumot határozott meg a korlátolt felelősségű társaságok részére. Ezt változtatta meg az új Ptk., amely már 3.000.000.-Ft-ban minimalizálta a korlátolt felelősségű társaságok jegyzett tőkéjének a minimumát.

A 2013. évi CLXXVII. törvény (Ptké.), amely az átmeneti szabályokat határozza meg és kellő időt biztosít az új Ptk. hatálya alatti továbbműködés elhatározására, 2016. március 15.-ig ad időt a tőkeminimumra vonatkozó új szabályoknak történő megfelelés biztosítására. Ez annyit jelent, hogy ezen időpontig kell biztosítani a jegyzett tőke felemelését.

A leggyakoribb problémát az jelenti, hogy a társaságok tulajdonosai nem rendelkeznek a megfelelő tőkeerővel, annak érdekében, hogy a megváltozott szabályok szerinti elvárásnak eleget tegyenek. Tekintve azonban, hogy a céget ebben a társasági formában kívánják továbbra is működtetni néhány gyakorlati tanáccsal kívánunk segítséget nyújtani ehhez.

Természetesen, ha semmi más megoldás nincs, mert nincs anyagi teljesítőképessége a tulajdonosoknak, nincs felhalmozott vagyon a társaságban, végső soron megoldást jelent a tőke minimummal nem rendelkező társasági formába történő átalakulás is, amely ugyan több millió forint befizetését nem igényli, de az eljárási költségek is jelentősek lesznek, tekintve, hogy kötelező az átalakulási vagyonmérleg könyvvizsgálóval történő ellenőriztetése, és a jelentős eljárási költségek megfizetése is.

A társasági forma változatlanul hagyása mellett a tőkeemelésre az alábbi módokon kerülhet sor:
Az első esetben a készpénz befizetésére vonatkozó diszpozitív szabályozás lehetővé teszi, hogy a tulajdonosok csak részletekben, időkorlát nélkül fizethessék be a megemelt törzstőke hiányzó összegét. Ennek időpontját, időkorlátját a törvény nem határozza meg, így az akár mennyi idő is lehet. Ugyanakkor a jegyzett tőke felemelésének elhatározását követően a változás a cégjegyzékbe bejegyzésre kerül, tehát a társaság már az új szabályoknak megfelelő jegyzett tőkével rendelkezik a cégjegyzék adatai szerint. Tény, hogy a könyveiben a „jegyzett, de be nem fizetett tőke” soron szerepelni fog a még ténylegesen nem teljesített különbözet, amely miatt az osztalék fizetésére vonatkozó új Ptk.-beli korlátot kell figyelembe venni, de ez még mindig nem akkora probléma, mint a tőke megfelelési kritérium teljesítésének elmaradása. Ez esetben ugyanis mindössze annyi korlát van, hogy mindaddig nem kerülhet sor osztalék fizetésére, amíg a tulajdonos által befizetni vállalt jegyzett tőke tényleges teljesítése nem történik meg. Természetesen a saját tőke jegyzett tőke arányának negatív irányba mozdulása további problémákat vet fel, de annak kiigazítására további idő áll rendelkezésre.

A második esetben az új Ptk. 3:10. § (2) bekezdése szerint nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásként az alapító vagy a tag dolog tulajdonjogát vagy vagyoni értékű jogot ruházhat át a jogi személyre. A 3:99. § értelmében a nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásként követelés is szolgáltatható, ha azt az adós elismerte, vagy az jogerős bírósági határozaton alapul.

Ezen tőkeemelési változat első fordulata nem szorul különösebb magyarázatra. Bármely átruházható, tehát forgalomképes dolog apportként történő szolgáltatása megoldást jelent a tőkemegfelelés teljesítésére.

A második fordulat a hitel-tőke konverzióval történő tőkeemelés esetét jelöli, ugyanis - az Európai Unió tőkevédelmi társasági jogi irányelvével is összhangban - az adós által elismert vagy jogerős bírósági ítélettel megállapított követelést is apportálhatónak mondanak ki. Ilyen követelés lehet a korábban a tag által nyújtott tagi hitel is, amely elismert követelésnek tekinthető, tehát felhasználható a tőkeemelésre. Ezzel egyidejűleg a társaság kötelezettségei közül ez a kötelezettség kikerül, „felkerül” a mérleg jegyzett tőke sorába. Itt mindössze arra kell figyelni, hogy a társaság folyamatos továbbműködése biztosítva legyen, miután az adóhatóság nem ismeri el ezt a megoldást például a végelszámolást megelőző, vagy a végelszámolási időszakban. Igaz ez utóbbi esetben nincs is szükség a jegyzett tőke megemelésére, tekintve, hogy a cég végül megszüntetésre kerül. A végelszámolás megkezdését megelőzően történő hitel-tőke konverzióval történő tőkeemelés az adóhatóság álláspontja szerint csak a kötelezettség elengedésének kijátszására irányul, tehát így ellentétes az Art. szabályaival, melynek következtében annak komolya adófizetési vonzata lehet. Természetesen nem lehet ez igaz egy olyan cég esetében, amely nem készül végelszámolásra és továbbműködése az így megemelt tőkével zavartalanul folyik.

A cikk írója:
Dr. Borsy János Mátyás
ügyvéd, társasági jogi és cégjogi szakjogász
A Magyar Könyvvizsgálói Kamara Oktatási Központ oktatója