A vészhelyzet okozta károk enyhítését célzó intézkedések

2020. március 19.

 

A vészhelyzet okozta károk enyhítését célzó intézkedések

  • változás például a hitelek törlesztésében, adó és járulékkedvezmények…

 

Ma, 2020. március 19-én lépett hatályba a 47/2020. (III. 18.) Korm. rendelet, ami a koronavírus világjárvány nemzetgazdaságot érintő hatásának enyhítése érdekében szükséges azonnali intézkedésekről szól.

A változásokból adunk egy rövid összefoglalót olvasóinknak.

 

Hitelek

A veszélyhelyzet fennállása alatt az adósnak a hitelező által üzletszerűen nyújtott hitel- és kölcsönszerződésből, illetve pénzügyi lízingszerződésből eredő tőke-, kamat-, illetve díjfizetési kötelezettsége akként módosul, hogy az adós a szerződésből eredő kötelezettsége teljesítésére fizetési haladékot kap. A rendelet ezt fizetési moratóriumként említi.

 

A fizetési moratórium nem érinti az adós azon jogát, hogy az eredeti szerződési feltételek szerint teljesítsen, így megteheti, hogy a moratórium ideje alatt is a szerződésben vállalt kötelezettségei szerint törleszt.

 

A szerződések teljesítési határidejének módosulása a szerződést biztosító járulékos és nem járulékos mellékkötelezettségeket is érinti, függetlenül attól, hogy a mellékkötelezettséget szerződésbe vagy egyoldalú jognyilatkozatba foglalták.

 

A fizetési moratórium 2020. december 31-éig tart, ám ennek időtartamát a Kormány rendeletével meghosszabbíthatja, amennyiben a vészhelyzet hosszabb ideig állna fenn.

 

A veszélyhelyzet fennállása alatt lejáró szerződés 2020. december 31-éig meghosszabbodik.

 

A fenti rendelkezéseket a 2020. március 18. napján huszonnégy órakor fennálló szerződések alapján már folyósított kölcsönökre kell alkalmazni.

 

A rendelet kitér azokra a zálogjoggal nem biztosított fogyasztói hitelekre is, amelyek a hatálybalépését követően realizálódnak. Ezeknél a teljes hiteldíj mutató nem haladhatja meg a jegybanki alapkamat öt százalékponttal növelt mértékét.

 

Meghatározott ágazatokat és munkavállalóikat érintő védelmi rendelkezések, a leginkább érintett ágazatok kedvezményei

 

A turisztikai, a vendéglátóipari, a szórakoztatóipari, a szerencsejáték, a filmipari, az előadóművészeti, a rendezvényszervező és a sportszolgáltatást nyújtó ágazatok tekintetében a nem lakás céljára szolgáló helyiségekre vonatkozó bérleti szerződéseket 2020. június 30-áig nem lehet felmondással megszüntetni, s ezek vonatkozásában a bérleti díj emelésére sincsen lehetőség.

 

Ezeknek a rendelkezéseknek a hatálya a Kormány rendeletével a veszélyhelyzet fennállásáig meghosszabbítható.

 

Az itt felsorolt ágazatokban működő gazdasági egységekben 2020. március, április, május és június hónapokra a foglalkoztatott

 

  • munkavállalók esetében a munkáltató mentesül a munkabér utáni közterhek megfizetésének kötelezettsége alól,
  • munkavállaló munkabérét terhelő járulékok közül kizárólag a természetbeni egészségbiztosítási járulék megfizetésének kötelezettsége áll fenn azzal, hogy annak havi mértéke nem haladhatja meg az egészségügyi szolgáltatási járulék havi összegét, tehát a 7 710 forintot.

 

A turizmusfejlesztési hozzájárulás megfizetésére kötelezetteknek a 2020. március 1. napjától 2020. június 30. napjáig terjedő időszakra nem kell e hozzájárulást megfizetniük, s erre az időszakra a turizmusfejlesztési hozzájárulás bevallására és megállapítására sem kerül sor.

 

A személyszállítási szolgáltatást végzők KATA-kedvezménye

 

A személyszállítási szolgáltatást végző, kisadózó vállalkozások tételes adója hatálya alá tartozó adózók a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló törvény szerinti adófizetési kötelezettségük alól 2020. március, április, május és június hónapokra mentesülnek.

 

 

A veszélyhelyzet időtartama alatt előírt tilalmak, korlátozások betartása érdekében a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvényt alkalmazására is eltérő rendelkezések irányadók.

 

Ez azt jelenti, hogy a jogszabály rendelkezésének megfelelően az Mt.-t a veszélyhelyzet megszűnését követő harminc napig azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy

  • a munkáltató a közölt munkaidő-beosztást az Mt. 97. § (5) bekezdése szerinti közlési szabályoktól eltérően is módosíthatja,
  • a munkáltató a munkavállaló számára otthoni munkavégzést és távmunkavégzést rendelhet el egyoldalúan,
  • a munkáltató a munkavállaló egészségi állapotának ellenőrzése érdekében a szükséges és indokolt intézkedéseket megteheti.

 

A fentiektől eltérő kollektív szerződéses rendelkezéseket ebben az időszakban alkalmazni nem lehet. A munkavállaló és a munkáltató az Mt. rendelkezéseitől külön megállapodásban eltérhetnek.

 

A további részletszabályokat a Kormány rendeletekben határozza meg, amelyek pontosítani fogják a kötelezettségek alakulását és a cikkünkben említett rendelkezések végrehajtását.

Ezekről a változásokról folyamatosan híradással élünk.

 

A cikk szerzője:

Barabás Miklós
társadalombiztosítási szakember, közgazdász, a Magyar Könyvvizsgálói Kamara Oktatási Központjának oktatója

 

Itt olvashatják az Oktatási Központunk vészhelyzetre vonatkozó tájékoztatóját!