A pénzügyi befektetések adózása - problémafelvetés összefoglalása

2021. április 27.

 

Szinte mindenki hallott már a pénzügyi befektetésekről, de sokan nincsenek tisztában azzal, ez mit is jelent pontosan. A pénzügyi befektetés talán azonos lenne a takarékbetéttel és az értékpapírral? Esetleg ide tartozik még a valuta, deviza, kriptovaluta is? Netán az arany, az ezüst és a gyémánt üzleteket is ebben a körben kell számon tartanunk? Esetleg nem is pénzügyi befektetésről van szó, hanem ingó dologgal kereskedünk? Ugye, nem is olyan egyszerű... Na és gondol-e valaki a biztosításokra, a pénztári befektetésekre? A nyugdíj előtakarékossági számlára?

 

Bizony már a számviteli elszámolások és az esetlegesen felmerülő számlázási kérdések is sok könyvelőnek, tanácsadónak feladják a leckét, s ekkor még a hozamkategóriákig el sem jutottunk. Mi is az a hozam? Hogyan és miben mérjük? Forintban? Devizában? Esetleg másképpen? Figyelembe veszi-e bárki hozamként az adómegtakarításokat, kedvezményeket, jóváírásokat?

 

Tapasztalatom szerint a pénzügyi fogalmak és a hozamkategóriák sokszor keverednek a gondolatokban, ráadásul a pénzügyi jog és az adójogszabályok nem feltétlenül egybecsengő értelmezései is kérdéseket vetnek fel. Gondoljunk csak a magánszemélyeket érintő, vonatkozó adójogi kategóriákra: kamat, osztalék, árfolyamnyereség, devizaárfolyam-nyereség stb. Már a kamat kategóriájánál elakadhatunk, hiszen lehet, hogy valóban kamat a kamat, nem kamat a kamat és kamat a nem kamat... Hasonló a probléma az osztalékkal kapcsolatban is, hiszen nem minden osztalék, ami annak látszik és osztalék lehet az is, ami nem annak mutatja magát. Tapasztaltam például, hogy amikor az osztalék nem pénzben, hanem ingatlanban került kiadásra akkor a legtöbbször felmerülő kérdés, hogy lehet-e egyáltalán ilyet csinálni, és ha igen, hogyan kell azt kiszámlázni. Tényleg számlázni kell? Ne az illeték megjelenésére gondoljunk inkább?

 

Mindezeken kívül az alábbi kérdések is felmerülhetnek még:

  • Pénzügyi hozamot rejthetnek-e a természetben bonyolított ügyletek? Na és a pénzpiaci csere ügyletek?
  • Hogyan adóznak a kriptovaluta (pl.: Bitcoin) ügyletekből származó nyereségek? Melyik országban adózik a nyereség?
  • Mit jelent az ellenőrzött tőkepiaci ügylet? Azonos a tőzsdei ügylettel? Nem feltétlenül. Márpedig az adóztatás ezen múlik.
  • Hogyan kezeljük a tőzsdei ügyleteket? Kizárólag a Budapesti Értéktőzsdén kereskedhetünk? Hát nem igazán. Na és hol adózik a külföldi tőzsdén elért nyereség?
  •  A FOREX kereskedelem mikor ellenőrzött tőkepiaci ügylet és mikor nem az? Devizaárfolyam-nyereségként kezeljük a hozamot vagy gazdasági tevékenység jövedelmeként adózik? Milyen bizonylatokkal kell alátámasztani?
  • Hol és milyen mértékkel adózik a kamatjövedelem, ha nem belföldről származik? Adózik egyáltalán? Mi a helyzet az államkötvények kamatával? Mindig adómentes?
  • Mikor szocho köteles az osztalék? Kire és hány forint szocho korlát vonatkozik? Hogyan kell ezt meghatározni?
  • Adózik-e a biztosítási díj, ha nem a biztosított a díjfizető? Melyik biztosítási szolgáltatás adóköteles és ki fizeti meg az adóját?
  • Kisvállalati adóalanyoknál melyik évben emelünk és melyik évben csökkentünk adóalapot az osztalék miatt? Egyáltalán mi is az az osztalék? Melyik törvény szabályait kell figyelembe venni? A Katv. vagy a számviteli törvény dominál?
  • A katás vállalkozások esetében bevétel vagy nem bevétel a pénzügyi befektetések hozama? Amennyiben igen, akkor melyik évben kell elszámolni?

 

Megannyi válaszra váró kérdés, de június 23-i szakmai rendezvényünkön mindezeket áttekintjük, s kérdéseit előzetesen ön is felteheti a sandorneuj.eva@indamail.hu e-mailcímen.

 

A problémafelvetést összeállította:

Sándorné Új Éva

okleveles adószakértő,

a Magyar Könyvvizsgálói Kamara Oktatási Központjának oktatója

Kreditpontok a távoktatási anyagok legnagyobb választékával! >>>