2014-2020 között EU-s forrásból támogatható fejlesztési célok és források

2014. október 13.

Az Európai Unió regionális politikája alapvető célként a fejlődésben elmaradott területek felzárkóztatását, illetve strukturális átalakítását jelöli meg a gazdasági és társadalmi kohézió erősítése érdekében. E cél elérését az Unió elsősorban a Strukturális Alapok rendszerén keresztül segíti elő, amelyek a nemzeti fejlesztési igények európai szintű összehangolását is végzik annak érdekében, hogy az EU teljes területe a világ fejlettebb régiói közé tartozzon a jövőben is. Magyarország – a Budapestet és Pest megyét magába foglaló Közép-Magyarország Régiót leszámítva – nem éri el az EU átlag GDP-jének 75%-át, ezért a 2014-2020-as költségvetési időszakban a korábbi hat konvergencia régió mostantól kevésbé fejlett régiónak minősül. Ez azt jelenti, hogy ezek a régiók Magyarországon a Strukturális Alapok elsődleges földrajzi célterületébe tartoznak.

A 2014-2020 közötti időszakban jelentős uniós forrás áll Magyarország rendelkezésére. A korábbi hét éves periódushoz képest – amelynek a legfőbb célja a leszakadt régiók felzárkóztatása volt – a most induló ciklusban az EU más célkitűzéseket vállalt. Ezeket 11 pontban foglalta össze. Az összes tagállamnak a 11 célhoz kell igazítania saját fejlesztési terveit, így a tervek szerint mind a 28 ország egy irányba fejlődik majd tovább. A 11 tematikus cél a következő:

  1. A kutatás, technológiai fejlesztés és innováció erősítése
  2. Az információs és kommunikációs technológiákhoz való hozzáférés, a technológiák használatának és minőségének javítása
  3. A kis- és középvállalkozások, a mezőgazdasági (az EMVA keretében), a halászati és akvakultúra-ágazat versenyképességének javítása
  4. Az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaság felé történő elmozdulás támogatása minden ágazatban
  5. Az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás, a kockázatmegelőzés és – kezelés előmozdítása;
  6. A környezetvédelem és az erőforrás-felhasználás hatékonyságának előmozdítása
  7. A fenntartható közlekedés előmozdítása és kapacitáshiányok megszüntetése a főbb hálózati infrastruktúrákban
  8. A foglalkoztatás és a munkavállalói mobilitás ösztönzése
  9. A társadalmi befogadás előmozdítása és a szegénység elleni küzdelem
  10. Az oktatásba, a készségekbe és az egész életen át tartó tanulásba történő beruházás
  11. Az intézményi kapacitás javítása és hatékony közigazgatás


A fenti célok megvalósításának támogatására, a Magyarország számára 2014-2020 között rendelkezésre álló uniós források felhasználásához elkészült és az Európai Bizottsággal történő hivatalos tárgyalásra benyújtásra került 7 operatív program.


2014. őszére az Európai Bizottsággal utolsó fázisba jutottak a tárgyalások az egyes operatív programok tartalmáról, amelyek kijelölik a fő támogatási területeken belül azokat a fejlesztési célokat és meghatározzák azok költségvetési kereteit is, amelyekhez közösségi támogatás nyújtható.

A legszélesebb vállalkozói és civil kört, illetve társadalmi réteget érintő fejlesztési kereteket az alábbi operatív programok fogják tartalmazni:

  • A humán tőke és a társadalmi környezet fejlesztése: Az Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program (EFOP) elsődleges célja, hogy a humán tőke és a társadalmi környezet javításával járuljon hozzá a társadalmi felzárkózási és népesedési kihívások kezeléséhez. Az EFOP a gyakorlatban nemcsak a szegénység elleni küzdelemből fogja kivenni a részét, de hangsúlyt helyez a társadalmi kohézió erősítésére, az egészségügyi beruházásokra, a köznevelés minőségének fejlesztésére, kiemelt tekintettel a korai iskolaelhagyás csökkentésére, a felsőfokú végzettséggel rendelkezők számának növelésére és a kutatás-fejlesztésre.
  • Gazdaságfejlesztés, innovációs tőke erősítése: A Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP) egyik legfontosabb célkitűzése Magyarország foglalkoztatási rátájának 75%-ra való emelése. Ehhez egyrészt új munkahelyeket kell létesíteni, másrészt a munkát vállalni akarók képességeit kell fejleszteni. A program további két fontos célkitűzése az ország innovációs képességeinek és kapacitásainak, valamint a magyar ipari és szolgáltató szektornak a fókuszált fejlesztése.
  • A területileg decentralizált fejlesztések, térségi gazdaságfejlesztés és foglalkoztatás fejlesztése: A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) fő küldetése, hogy kereteket biztosítson a területileg decentralizált fejlesztések tervezéséhez és megvalósításához. Fejlesztései között helyet kapnak a közvetlenül a helyi társadalomra és környezetre, a helyi vállalkozásokra, illetve a közszférára irányuló fejlesztések is.
  • A versenyképes Közép-Magyarország fejlesztése: A Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program (VEKOP) segítségével kívánják biztosítani Magyarország egyetlen „fejlettebb” régiójának további fejlődését, gazdasági versenyképességének további növekedését, illetve a régión belüli fejlettségbeli különbségek csökkenését.
  • A környezeti elemek védelmének és az energiahatékonyság fejlesztése: A Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program (KEHOP) átfogó célja, hogy a magas hozzáadott értékű termelésre és a foglalkoztatás bővülésére épülő gazdasági növekedés az emberi élet és a környezeti elemek – hosszú távú változásokat is figyelembe vevő – védelmével összhangban valósuljon meg.
  • Leginkább Rászoruló Személyeket Támogató Európai Segítségnyújtási Alap: A Rászoruló Személyeket Támogató Operatív Program (RSZTOP) a Leginkább Rászoruló Személyeket Támogató Európai Segítségnyújtási Alap Magyarországon történő felhasználására irányul. Az RSZTOP teljesen új koncepció az operatív programok rendszerében a korábbi programozási időszakokhoz képest. Ez a program a rászoruló személyeket támogatja, ugyanakkor, a program keretében nyújtott támogatásokhoz kapcsolódó beszerzésekre pályázatok lesznek kiírva, elsősorban magyar tulajdonú és helyi KKV-k számára. Érdemes tehát ezzel a szemmel is figyelni a jövőben a pályázati kiírásokat.


A strukturális és kohéziós alapokból származó források mellett természetesen Magyarország jelentős mértékben részesül a következő hét évben az agrárpolitikai, vidékfejlesztési célokra fordítható támogatásokból is. 2014 és 2020 között az EU közös agrárpolitikájának költségvetése 373 milliárd euró, ami 48 milliárd euróval kevesebb a 2007-2013-as keretnél, de a Magyarországra jutó 12,3 milliárd euró 1,9 milliárd euróval nagyobb, mint az előző hétéves uniós költségvetési ciklusban. Kiadványunkban bemutatjuk a 2014-20-as időszakban közösségi forrásból támogatható vidékfejlesztési célokat is.


A fenti fejlesztési forrásokról, a támogatási célokról és keretekről az érdeklődők bővebb információkhoz juthatnak a Wolters Kluwer Kft. (korábban: CompLex Kiadó Kft.) gondozásában októberben megjelenő ADÓ-kódex hasábjain.