2012. évi társasági adó bevallás

2013.05.06

Közeledik a 2012. évi társasági adóbevallás 2013. május 31-i beadási határideje. Már megszokott, hogy a társasági adózást illetően is minden évben történnek kisebb-nagyobb változások, melyekre figyelemmel kell lenniük az adózóknak. A bevallást megelőzően alaposan elkészített kalkulációval a későbbi adóhiány elkerülhető, illetve adómegtakarítási lehetőségek is feltárhatóak, ezért fontos, hogy a megváltozott szabályokkal naprakészek legyünk.





Mire figyeljünk a 2012. évi társasági adó bevallás elkészítésekor

I. Látvány-csapatsport támogatása
A látvány-csapatsport társasági adókedvezménye csak akkor érvényesíthető a 2012-es adó terhére, ha a támogató 2012. december 31-ig kézhez vette a támogatói igazolást és eddig az időpontig a támogatás átutalása is megtörtént. További feltétel az átutalás teljesülésének bejelentése az adóhatóságnak az utalást követő 8 napon belül, amelyhez ugyancsak mellékelni kell a támogatási igazolás másolatát, továbbá az átutalást igazoló bankbizonylatokat is. A bejelentés késedelmes teljesítése vagy elmulasztása esetén 2012-re mulasztási bírság szabható ki, 2013-tól pedig az ilyen adminisztratív mulasztásnak jogvesztő hatálya van.
II. Veszteségelhatárolás
A veszteségelhatárolás lehetőségét jelentősen korlátozza több, 2012-ben hatályba lépett szabályozás, így például az elhatárolt veszteséget csak a veszteség figyelembe vétele nélkül számított adóalap maximum 50%-áig lehet felhasználni. A korlátlan veszteségelhatárolásnak tehát továbbra sincs akadálya, csak az igénybevétel tolódhat el a későbbi adóévekre a szóban forgó korlátozó szabály miatt. Átalakulás és cégvásárlás esetén csak bizonyos feltételek fennállása esetén van mód a veszteség felhasználására.
Azok a társaságok, amelyek átalakulásban vettek részt, vagy amelyek közvetlen tulajdonosa megváltozott, és a korábbi évekről veszteséget hoztak át, a veszteség felhasználás előtt mindenképpen győződjenek meg arról, hogy a 2012-es szabályok szerint jogosultak-e erre.
III. Alultőkésítés
A saját tőke mértékét jelentősen meghaladó hitelek utáni kamat adóalapból történő levonását tiltó szabály (közismert nevén: "alultőkésítési szabály") 2012-től kiterjed a kamatmentes kötelezettségekre is, ha az adózó a kamat szokásos piaci mértékével a transzferár szabályok alapján csökkenti adóalapját. A korábbi joghézagot befoltozó törvénymódosítás ugyanakkor "túlteljesítette" eredeti célját. 2012-ben ugyanis nem csak a hitelezési, hanem egyéb kötelezettségeket - így például a bérleti díjat is, ha azzal kapcsolatban adóalap módosítás volt - is figyelembe kell venni a kötelezettség sajáttőke-arányának számításakor. Ugyanakkor egyes pénzkövetelések pedig levonhatóak lettek a kötelezettség napi átlagos állományából - így akár az adófolyószámlán mutatkozó túlfizetés összege is.
2013-tól, az ismételten változott törvény rendezi ezeket a furcsaságokat, de ez, sajnos, visszamenőleges hatállyal, 2012-re nem alkalmazható. Ezért fontos, hogy minden az alultőkésítettségi témában érintett társaság részletesen tájékozódjon az aktuális szabályokról.
IV. Osztalék

Új osztalékfogalom került be a törvény szövegébe. Ezért, ha külföldi társaságtól kapott osztalékkal szeretnénk az adóalapot csökkenteni, meg kell vizsgálni, hogy milyen elvet követ az osztalék elszámolásának számviteli módja a külföldi társaságnál. Amennyiben pedig az ottani szabályozás alapján az osztalékot az adózás előtti eredmény terhére kell elszámolni, nem lehet ezzel az itthoni adóalapot csökkenteni.

V. Nem realizált árfolyamnyereség

A hazai cégek jelentős része nem ismeri azt a kedvező új szabályt, amely halaszthatóvá teszi az év végi egyes átértékelésből adódó, nem realizált árfolyamnyereség adózását.

A 2011-es beszámolókban nagyon sok társaság rendkívüli mértékű árfolyamveszteséget kényszerült kimutatni az év végi gyenge forint-euró árfolyam miatt (311 Ft). Ehhez képest a tavalyi év végi árfolyam (291 Ft) jelentős "javulást" hozott, így a mostani záráskor ezek az átértékelések jelentős nyereséget jelenthetnek, amelyekkel - választás szerint - az adóalap csökkenthető. Az adózás ugyanis halasztható addig, amíg az árfolyamnyereség realizálódik. Fontos, hogy ez a szabály nem minden átértékelésre, csak a fedezeti ügylettel nem fedezett, külföldi pénzértékre szóló befektetett pénzügyi eszközök és hosszú lejáratú kötelezettség átértékelésére alkalmazható.

VI. Elismert költségek / nem elismert költségek

Ne feledkezzünk meg arról, hogy a reprezentáció, üzleti ajándék esetében megint nem kell az adóalapot növelni. Az ilyen juttatások esetében újra személyi jövedelemadót és egészségügyi hozzájárulást kell fizetni.

Egyszerűsödtek az adományra vonatkozó szabályok: közhasznú, kiemelkedően közhasznú szervezet, a Magyar Kármentő Alap, illetve a Nemzeti Kulturális Alap részére adható adomány esetén nincs szükség a támogatott pozitív eredményre vonatkozó nyilatkozatára és az ezt igazoló beszámolóra ahhoz, hogy a juttatott összeg a vállalkozás érdekében elismert költségnek minősüljön. A támogatott által kiállított igazolásra azonban továbbra is szükség van ahhoz, hogy az adóalapot ne kelljen a támogatás összegével megnövelni.

Adománynak nem minősülő ingyenes juttatás esetében azonban rendelkezni kell a juttatásban részesülő pozitív eredményére vonatkozó nyilatkozatával. Mindenképpen növeli az adóalapot, ha az ingyenes juttatást külföldi személynek vagy üzletvezetési helye alapján külföldi illetőségű szervezetnek adták.

Nem elismert költség társasági adó szempontjából a K+F közvetlen költsége, ha az adózó vállalkozási, illetve bevételszerző tevékenységéhez nem kapcsolódik.

VII. Egyéb változások 

Bejelentett immateriális jószág / bejelentett részesedés

2012-től nemcsak a bejelentett részesedés, hanem az ún. bejelentett immateriális jószággal kapcsolatos árfolyamnyereség is adómentes. Bejelentett immateriális jószágnak minősül az a jogdíjbevételre jogosító szellemi termék, vagyoni értékű jog, melynek megszerzését 60 napon belül bejelentették az adóhatósághoz.

A legalább egy évig a könyvekben nyilvántartott bejelentett immateriális jószág értékesítésén, illetve az apportként történő kivezetésen elért nyereség levonható a társaságiadó-alapból, ugyanakkor nem szabad megfeledkezni arról, hogy ha a kivezetés miatt veszteség keletkezik, az adóalap növelő tétel lesz. Bejelentett részesedésre elszámolt értékvesztés úgyszintén nem vonható le az adóalapból.

Feltételes adómentesség érhető el azon immateriális jószágok esetében elért árfolyamnyereségén, amelyeknél ugyan bejelentés nem történt (pl. korábbi években történt megszerzéskor), de az adómegtakarítást lekötött tartalékként tartja nyilván a társaság, és azt három éven belül újabb immateriális jószág megszerzésére használja fel.

Termőföldből átminősített ingatlanvagyon

A termőföldből átminősített ingatlanvagyonon szerzett jövedelemnek - akár az ingatlan, akár a cég kerül eladásra - a törvény által megadott szokásos eredményt (ingatlan/részesedés bekerülési értékének a tartási időszakra számított napi 0,3 százaléka) meghaladó részvétel kétszer is meg kell növelni az adóalapot, azaz, erre a részre az adóteher háromszoros.

Visszavásárolt részesedés

A Számviteli törvény visszavásárolt saját részesedés elszámolásával kapcsolatos változásával összhangban (2012-től a visszavásárolt saját részesedés névértékét és könyv szerinti értékét a saját tőke változásaként kell elszámolni) a visszavásárolt saját részesedés bevonása miatt már nem kell csökkenteni a társasági adó alapot.

A bevallást megelőzően alaposan elkészített kalkulációval a későbbi adóhiány, adóbírság, késedelmi pótlék elkerülhető, illetve adómegtakarítási lehetőségek is feltárhatóak, ezért nagyon fontos, hogy a megváltozott szabályokkal naprakészek legyünk.

A cikket készítette:

Szmicsek Sándor
partner
Adó- és jogi szolgáltatások
tel.: +36 1 429-3010
e-mail: sandor.szmicsek@mazars.hu
Csizmadia Heléna
igazgató
Adó- és jogi szolgáltatások
tel.: +36 1 429-3010
e-mail: helena.csizmadia@mazars.hu

Megjelenés dátuma: 2013.05.06.